Kb 8-kor kelhettem. Írtam egy köszönő levelet az esti vendéglátóimnak. És elindultam Pula felé. Az úton itt végre volt árnyék a fák miatt. A táj sokkal zöldebb. Az út sokáig haladt a tenger mellett, kb 200 méter magasan. Egész jól haladtam, amíg az út el nem kanyarodott a tengertől. Itt a táj se volt olyan szép, és az út is elég meredek volt. A vizem is kezdett fogyni. Szerencsére az egyik kanyarban munkások ültek épp be az autóba. Ők megkérdezték, hogy el vigyenek-e egy darabon, de a büszkeségem nem hagyta, …hogy nézett volna ki, hogy a horvát tengerpartot végigtekertem, kivéve 4km-t… Szóval nemet mondtam, de kértem tőlük vizet, és az volt a megmentőm.
Az egyik kanyarban hallottam, hogy valami morajlik. Visszanéztem, és észrevettem, hogy egy vízesés mellett tekertem el. Visszatoltam a biciklimet, hogy megfürödjek a patakban, esetleg igyak is belőle, mert akkor már mindegy volt.
De egy táblán ez állt:”a víz bárminemű használata tilos ”. Azt nem tudom azért mert olyan tiszta, hogy védik, vagy, mert olyan koszos, hogy az embereket védik tőle. Nagyon rossz érzés halál szomjasan egy csobogó vízesés mellett állni 45°fokban a napon. De szerencsére pár kilométerre találtam egy barlangot , amibe eltöltöttem kb egy hűs órát, lehűltem és összeszedtem magamat. Túlságosan nem mertem bemenni, mert a viperás este után nem akartam egy medvével is összefutni.
Az egyik pihenőnél a térdem egy csúnyát roppant, ez rányomta bélyegét a túrám többi részére. Pula előtt már annyira fáradt voltam, hogy még a leejtők is emelkedőnek tűntek. A városba beérve a római kori építmények feledtették a fáradságomat. Az amfiteátrum , bár nem olyan nagy, mint a római, de kívülről teljesen ép. Belépő van, de mivel ennek a belseje nem olyan ép, mint a Colosseumnak, így nem mentem be. Ráadásul az amfiteátrum mögött az utcák dombon vannak, és onnan nagyon szépen be lehet látni. A városban megtudtam, hogy merre van kemping. Fazana kb 6 km-re van Pulától. A kempingben senki nem kérte tőlem ki fia borja vagyok, így begurultam. Felállítottam a sátram egy nagy lakókocsi mögé, úgy nézett ki mintha egy kutyaól lenne, mert tényleg nem nagy az én sátram. Utána végre megtaláltam a recepciót, de akkor már zárva volt.
Elmentem a tengerbe fürdeni, amit úgy vettem észre, hogy Opatijától kezd koszosodni.
Lefeküdtem, de nem tudtam aludni, mert a helyi „Lagzi Lajcsi” adott koncertet, de szerencsére 23 órakor abbahagyták.
napi táv:100,39km
