9.nap: Belga szálloda

2010.07.02.     péntek

 

Reggel visszabicikliztem Antwerpenbe, mert akartam szerezni egy térképet. Vehettem is volna, de a 8€-t inkább másra költeném… Az információs iroda csak 9-kor nyitott, így volt időm reggel megnézni a várost. Természetesen amilyen szerencsés vagyok az irodában nem volt belga térkép, szóval tök feleslegesen vártam...

Mint már említettem a folyó alatti alagútban nagyon hideg van, ráadásul reggel bevizeztem a pólóm, hogy ne legyen melegem, hát nem volt.

Irány Gent, és Brugge. Láttam menet közben egy Leopárd 1-s tankot, valami roncstelep előtt állt. Láttam tejes kannából postaládát, és csodás kis belga falukat.

Gent nagyon szép város, csak sajnos, mint minden belga városban nincs kitáblázva semmi, így elég nehezen találtam meg a centrumot, de megérte ...

Gent után már nem volt térképem, szóval csak tekertem az érzésem után. Az egyik városban kezdett elfogyni a vizem, ezért az első háznál ahol voltak kint, kérnem kellett. Szerencsére egy nagyon kedves idősebb házaspárt fogtam ki, mert a nő egyből berohant a konyhába, és hozott nekem egy 2literes Evian ásványvizet. És amikor át akartam tölteni az én flakonomba, akkor kivette a kezemből és abba is hozott vizet. Szóval vízből nem volt már hiányom. Sőt. Maldagem előtt megjött a várva várt eső. Eleinte még vicces volt, de aztán elkezdett szakadni.

Mivel mindenem vízálló, így nem jelentett gondot, csak a zoknim, ami kilógott a bakancsból, kezdte magába szívni a vizet, és éreztem, hogy a bakancsom kezd átvizesedni. Kezdtem gondolkozni, a B, C, D, E...ZS terveken. Alvó helyeket kerestem, szóba jöhetett, pajta, benzinkút, kápolna, buszmegálló, felüljáró...végül ahol megálltam, pont volt egy hotel. Gondoltam nincs mit tenni, akkor ma elb*szom az összes spórolt pénzem. Felmentem a hotel verandájára. Ott kicsavartam magamból a vizet, és benyitottam... volna, ha a hotel nem lett volna, már rég tönkre menve. Akkor néztem jobban körül és láttam, hogy a hotel előtti köves rész tök gazos. Ezt a pár perces dolgot egy faszi végignézte a kocsijából. Két dolog jutott eszembe. Egy: hogy lehet valaki olyan bunkó, hogy egy agyonázott túrázót nem segít azzal, hogy útba igazítsa. Kettő: ha ilyen bunkó valaki, még a végén a zsarukat is rám hívja. Ezért a biciklimet hátra toltam a hotel melletti verandára, így kevésbé vagyok feltűnő. De még így is úgy éreztem, hogy jobban el kéne bújni, mert akkor már tudtam, hogy az estémet ebben a hotelben, illetve mellette fogom tölteni. Az ablak alatt volt egy virágos láda, illetve csak egy láda, száraz földdel, és kiszáradt virággal. Ezt feltettem az ablakba, rákötöttem a kötelem, a másik végét meg a veranda egyik oszlopához. A kötélre meg fölterítettem a ponyvámat, így már teljesen be voltam védve, magyarul nem látszottam. A vacsorám keksz volt, meg víz. Elég szegényes volt, de abban a szituációban megfelelt, mivel nem mertem főzőcskézni. Mivel féltem, hogy este kirabolnak, a fényképezőgépemben kicseréltem a memória kártyát, a régit meg beraktam a zoknimba, ha már kirabolnak, legalább a fényképek megmaradnak. Este 11-kor már el is mertem aludni, mert akkor már elég sötét volt.                                 

km:104,47