13.nap: Luxemburgi tréfa

2010.07.06.     kedd

 

Reggel a biciklitolás folytatódott tovább. A hegytetőn nagyon szép volt a táj, és már Francorchamps se volt messze. Itt található a belga forma-1-s pálya. De mivel nem volt kitáblázva, hogy pontosan merre van, így sajnos ezt ki kellett hagynom, az egyetlen jel hogy merre található, az volt, hogy huszonpár egyforma sportos autó jött egy irányból. De az is lehet, hogy nem onnan jöttek, hanem, hogy arra mentek.

Innen La Gleize-be mentem, mert ott ki van állítva egy világháborús tank. Bár ez kerülő volt, de gondoltam megéri. Alig találtam meg a falut, nem hogy a múzeumot, de még a tankot se… mert addigra annyira elfáradtam, hogy nem vettem észre egy ekkora monstrumot.

A tank megnézése után elindultam Luxemburg felé. Alig mentem pár kilométert a papucsomat elhagytam, és egy autó keresztülment rajta, de nem lett semmi baja, bezzeg az autónak:)

Itt minden tök jó volt, szép táj, jó út, patak folyt az út mellett, alig közlekedett autó. Itt kérdeztem meg egy nőtől merre találok élelmiszer boltot, ő meg mutatta az irányt. Természetesen a nőnemű ruhaboltot, meg ékszerboltot mutatott nekem. Pont erre van szüksége egy túrázónak. A belgák tudták überelni saját hülyeségüket.

Már elég közel voltam Luxemburghoz, a térkép szerint már ott kellett volna, hogy legyek, de sehol nem volt kitáblázva. Jobban megnéztem a térképet, és akkor vettem észre, hogy Belgiumnak van egy Luxemburg nevű megyéje, és én még csak ott vagyok, de szerencsére egy óra tekerés után tényleg átléptem a luxemburgi határt.

Ott sok tehenek legeltek, és a határt is egy luxemburgi színekben pompázó polimer tehén jelezte.

Mivel a térképem érvényét vesztette, muszáj volt venni egy helyit. A benzinkúton a nő nem beszélt angolul, és nem értette mit akarok. Megmutattam neki a sajátomat, és akkor esett le neki, hogy nem árulnak.

Miután szereztem egyet, leültem egy parkolóban és tovább terveztem az utam. Amúgy fura volt, mert se Hollandiában, se Belgiumban nem találkoztam útszéli parkolóval.

Itt az út annyira jó minőségű volt, hogy le is fényképeztem. Persze a kitáblázottság itt se volt a legjobb, de addigra megszoktam a logikátlan táblákat, és ha egy város ki volt írva, akkor azért kétszer meggondoltam, hogy higgyek-e a kiírásnak.

Elég hamar elértem ahhoz a kempinghez, amit kinéztem magamnak, így úgy döntöttem, hogy tovább megyek. A városban (Clervaux) volt egy kastély, amit megnéztem. A kastély udvarán meg volt egy Sherman tank.

Az utam megint felfelé tartott, ez kisebb baj lett volna, de a lefelé tartó út meg rossz minőségű volt, így nem tudtam felhőtlenül lefelé száguldozni. Behúzódtam az út közepére, mert ott simább volt, de ott meg hallgatni kellett, hogy jön-e autó. Azt már meg sem említem, hogy a táj nagyon szép volt, az út egy patakot követett.

Pár óra múlva elértem egy kempinghez, de nem akartam ott aludni, mert még volt időm, és tovább akartam menni. Csak azért mentem oda, hogy megkérdezzem, jó irányba tartok-e. A recepción senki nem volt, így bementem, és ott vertem fel a sátrat, majd reggel fizetek. A szomszédom egy belga volt, akivel elbeszélgettem, kérdeztem tőle, hogy hol tudok venni egy sört, erre ő hozott nekem egyet a sajátjából. A másik szomszédban zeneiskolások voltak, és Beatlest játszottak, egész jól.

Este meccs ment a tévében, és mindenki azt nézte. Én inkább elmentem fürödni. Itt volt egy kis baleset, de ezt inkább nem mesélem el.

A sátram egy patak mellé vertem fel, attól féltem, hogy a csobogó hangtól be fogok pisilni este, de csak annyi volt, hogy nagyon fáztam hajnalban.           

km:98,09