2011.07.23. szombat
Reggel felkelek, és nagyon be van borulva, ezért úgy készülök fel, hogy bármikor eshet. Még össze sem pakoltam elkezdett cseperegni. Indulás után pedig már szakadt. Elég korán beérek Savona-ban. Mivel találok egy nagyobb boltot, gondoltam bevásárlok több dolgot, mivel holnap vasárnap, és minden zárva lesz. De a bolt, csak 45 perc múlva nyit, gondoltam addig hátha eláll, és ez a bolt biztosan itt van. Mire végeztem a vásárlással, tényleg elállt. De legalább teszteltem az esős cuccom, voltak gyenge pontok. De inkább itt teszteljem, mint a hegyekben, ahol akár minden nap eshet. 9-kor már verőfényes napsütés. Ki is ültem a partra, csak úgy nézni a hullámokat, a gyönyörű tájat, és az elhagyatott partot. És ez annyira jó, hogy megismétlem két óránként. Ekkor még nem unom.
14 órakor megállok, lemegyek a parthoz, átöltözöm, és bemegyek kicsit fürödni a tengerbe, hatalmas hullámok nehezítik a bejutást, az egyik a bokámat mossa, a másik a férfiasságomat ijesztgeti. Persze a tenger itt sem volt túl szórakoztató, kb 15 perc hullámfürdő után kimegyek szárítkozni. Amúgy a hullámokat élveztem, meg szerintem a sós vízben úszkálás jót tett a térdemnek. Szárítkozás, átöltözés, kis kaja, nehogymá’ elcsapjam a gyomrom. Majd fél órát aludtam.
De sajnos a mai napban ez az 1 óra volt a jó. Mert egész nap fel a hegyre, le a hegyről, be egy városba, aztán megint fel a hegyre… na, de a vége volt a „legjobb”. 6-7 órától keresgéltem kempinget. San Remo előtt volt egy hely ahol egy vadkemping belefért volna, de sok volt a csöves, meg látszott, hogy ott esténként bandáznak, és meleg vízben szerettem volna fürdeni.
Már kb. 9 lehetett, amikor egy nő mondta, hogy onnan 500méterre van egy kemping. Nem hittem a fülemnek, és amikor megláttam, akkor meg a szememnek. Bementem a recepcióra, és kérdeztem mennyibe kerül itt egy éjszaka. 1fő egy sátor, egy éjszaka 32€, igen jól olvassák 32€.
A reakcióm csak annyi volt, hogy közelhajoltam a recepciós lány arcához, és hangosan belenevettem, majd legyintettem egyet, és kibicikliztem. Nagyon sok jó helyett láttam alvásra, de valahogy egyiket sem tartottam elég biztonságosnak. Találtam egy sporttelepet, elég elitnek nézett ki, de ott voltak eldugott helyek. Kamera nem volt a kapunál, gondoltam bemegyek gyors, elbújok, és max nem sátorban alszok. De ahogy mentem be, pont jött ki egy autó, és ahogy toltam vissza Sárit, eldőlt és a lánckerék fizikai kontaktusba lépett a jobb vádlimmal. Mondhatni mély nyomot hagyott bennem ez az esés. Ezek után már csak az volt a jobb, amikor a biciklit rátoltam az előző napokban megsérült nagylábujjamra. Ott már az idegrendszerem is a végét járta. Végül egy Fiat Ducato platója mellett döntöttem, mármint nem a platón, hanem mellette. De mivel nem tudhattam mikor megy el reggel a kocsi, így raktam a kerekek alá követ, nehogy a fejemen keresztül álljon ki. És bevackoltam magam mikor lement a nap teljesen. Az autók nyugalmamat nem kímélve száguldottak el tőlem pár méterre. Az egyik meg úgy gondolta pont ott fordul meg és egy az egyben rám világított. Nagyon megijedtem, hogy ezek rendőrök, de elment és, azóta sem láttam. Éjszaka néha arra ébredtem, hogy valami motoszkál körülöttem, de egy ilyen helyen ez „normális”, és végig azzal nyugtattam magam, hogy 32€-t spóroltam.
119,05 km
