2. nap: Római ritmus   

2012.06.13. szerda

 

A vonat hajnali 1-kor átért Olaszországba. Kivágódik a fülke ajtó, én majdnem összerosálom magam, amikor belép 3 "csinos" afro lány. Felb*sszák a villanyt, meg az agyam is, és ordibálva beszélgetnek, egymástól 43cm-re. Az egyik elkezd enni, esik ki a szájából a kaja, és ahogy beszél, a fele rajtam landol. Végül befejezi az evést és lefekszenek aludni. A velem szemközti feldobja a lábát mellém, hagy szagoljam. Ekkor még zavart a szag, mert én csak 1 napja nem fürödtem. Kezdek elaludni, megjön a kalauz, felcsapja a villanyt, és kiderül a "hölgyek" jegye nem jó. 15,34 perc kiabálás és táskacsapkodás után, a kaller megunja, és rendőrt hív. Ekkor hirtelen előkerül a pénz a kis (4köbméteres) ridikülből, és minden rendben. 3 óra környékén leszállnak az útitársak, és végre aludhatnék, ha a vonaton nem lenne egy szintén afro menekült, akit kergetnek a határőrök. Szeretnék aludni, mert kajám az kevés, és az alvás kevesebb energiát igényel. És előttem van még 3 nap vonatozás, mert Lisszabon volt az eredeti terv. Ha már itt tartok leírom az eredeti tervet röviden.

Vonattal Lisszabon, onnan biciklivel az óceánhoz, majd vissza Spanyolországba. Onnan vonattal Algeciras, onnan biciklivel Gibraltár és végig a tengerparton Barcelonáig, Granada érintésével. Tovább biciklivel Andorrán keresztül Carcassonne. Vonattal Normandiába, onnan biciklivel a Loire-völgye és végül Párizs, onnan vonattal Berchtesgaden, majd haza. Mivel eredeti tervről beszélek, ki lehet találni, hogy nem így alakult. És meg kell, még említsem az InterRail vonatjegyet.

5 fajtája van, illetve egy 6. ami csak az adott országban jó.

Az 5 fajta, különböző áru.

A legolcsóbb, amit én is vettem 10 napig érvényes és ebben az idő intervallumban 5 napig lehet vele vonatozni, szinte mindenhová. Ára:267€

A második 22 napig érvényes, és azon belül 10 napig használható. Ára 381€

A harmadik 15 napig jó. Ára 422€

A negyedik 22 napig jó. Ára 494€

Az ötödik egy hónapig érvényes. Ára 638€

És ami csak egy országba jó, annak változó az ára. Én egy 3 napos francia jegyet akartam venni. Ára 205€.

 

Reggel 9-kor megérkezünk Rómába. Bár már jártam itt, de nagy az izgalom, anno nagyon jól éreztem magam. Az idő remek, és csak egy a baj, nem csak a bécsi térképet hagytam otthon. Sebaj, Róma is a tenyerembe van. A forgalom tipikus mediterrán, de hamar felveszem a római ritmust és csak 2-szer dudálták le a fejemről a hajat, bár nem nagyon mutogattak. Visszagondolva, néha kicsit vakmerő voltam, de muszáj volt haladni.

Arra gondoltam, hogy végig járom Az angyalok és démonok című film helyszíneit. Már 5 éve a többségében voltam, de gondoltam jó poén végigjárni a „megvilágosodás útját”. Bár nem sorba tettem, mert rögtön északra vettem az irányt a Santa Maria della Victoria templomba, ahol az Égő szent Teréz szobra van. És tényleg olyan, mint a filmen. A templom gyönyörű, de mivel a biciklim kint volt lezáratlanul, így sok időt nem töltöttem a templomba. Még imát sem mondtam, lehet ez volt a baj.

A következő helyszín a Trevi kút, egyrészt mert útba esett, másrész, mert még nem múlt 10 óra, és gondoltam még kevés a turista. Végül is nem volt sok, de fényképezni egyik sem tud. Aztán le délre a Colosseum-hoz. Ott jártam egyet a környékén, a Forum romanum-ba nem mentem be, de a fogathajtó verseny romjaihoz elmentem. Aztán gyerünk észak a Szent Péter Bazilikához. Megnéztem a téren a filmben szereplő "szeles" szobrot, ez egy kicsit hülyeség, mert 16 irány van, miért pont a nyugati szél jelöli a megvilágosodás útját.

Elmentem még a Piazza del Poppolo-ra, ott viszont nem találtam a "kicsi" kápolnát. A vatikáni levéltárba nem engedtek be, de biztos csak a bicikli miatt:)

És végül a "vizes" templom. Ez nagyon tetszett, főleg hogy sajnos ezt anno kihagytuk. A római ottlétem nagyon hangulatosra sikerült, de sajnos csak 4 órát töltöttem itt, és még jó lett volna 4. Úgy döntöttem korábbi vonattal megyek Firenzébe, hogy a livornói hajót biztos elérjem. Azért még egy 4 sajtos pizza belefért a Colosseum lábánál.

Firenze, hát igen mintha csak tegnap jártam volna itt utoljára. Ez az érzés többször is megérintett a túra alatt. Itt csak 1 órát voltam, de biciklivel, az ember sokkal gyorsabban járja a várost, mint bármivel. Firenzében tavaly jártam, és két dolgot hagytam ki, amit szerettem volna megnézni. A Dávid szobor, sajnos most sem jött össze.

Ja, igen a bécsi állomáson a hölgy nem tudott bicikli jegyet adni, így próbáltam lógni. És sikerült egész nap úgy szállítanom a biciklit, hogy egy kalauz sem kérte a jegyet. Persze lehet megzavarta őket az InterRail jegy. És volt egy trükköm, amikor oda adtam a jegyemet, utána leejtettem egy másik jegyet, így azt hihette, az a bicikli jegyem. A lényeg, hogy bevált.

Livorno-ban kicsit körbe néztem, aztán irány a kikötő. Volt még 3 órám, de biztosra akartam menni, mert ha lekésem a hajót, akkor a maradék hajamat, amit Rómában nem dudáltak le, azt kitéptem volna.

Amúgy az InterRail, kedvezményt ad a Livorno - Barcelona kompra 20%-ot, de nekem hülyén jött ki, és ezt nem vettem igénybe, az utazás előtti problémák miatt.

Megtalálom a kikötőt, egy pasi kimászik az őrbódéból, mondom mit keresek, mondja ez nem az a kikötő, és ad egy térképet, ami alapján oda találok. Ez igaz is, mert ha nem adta volna, biztos még mindig ott bolyonganék. 15 km-rel volt arrébb és a senki földje után kellett a kietlen pusztán át menni egészen odáig ahol már a madár sem jár, keresztülvágtam egy csomó konténer között, majd megtaláltam az irodát. Onnan elküldtek egy másik irodába, ami csak 2 km-re volt, és „alig” kellett keresgélni. Ott kiállították a jegyet, majd elküldtek egy 4 km-re lévő helyre, ami már maga a kikötő volt, hajókkal meg mindennel ami egy kikötőben lenni szokott. És csak egyszer kellett átmenni egy beláthatatlan felüljárón, és egy 4 sávos úton. Na, a kikötőben megkérdeztem, hogy melyik hajó megy Barcelonába, az olaszok nem értették mit kérdezek, egyrészt mert nem beszéltek angolul, másrészt meg ők barcselónának ejtik, de nagy nehezen rájöttek mit akarok. Betoltam a biciklit a kikötőbe, és néztem, hogy rakodnak. Nagyon hideg volt, ezért magamra vettem amit csak tudtam. Az indulás 23:30-ra volt kiírva, de 23-kor még bőszen kifelé pakoltak, és természetesen be is kell rakodni. Na, mondom ennyi a barcelonai csatlakozásomnak. Egy hölgy rendes volt, és engem hívott be elsőnek a hajóra. Látta nem egyszerű a biciklim. Be a kompba, ami egy kicsit nagyobb, mint amin eddig jártam. Ez  "csak" 7 szintes volt. A biciklit a második szinten zártam le. Letámasztottam, és mindent, ami fontos, felvittem magammal. Egy matróz mondani akarta, hogy kössem ki normálisan, mert a hajó dülöngél. Adni is akart egy hevedert, de látta nem vagyok hülye (mivel épp a kikötéssel bajlódtam), és csak legyintett.

Felmentem a 6. szintre, ott megmutattam a jegyem, és beküldtek a bárba, na nem azért mert látták rajtam qrva sok pénzem van, hanem, mert Space Deck jegyem volt, ami 35€. Ellentétben egy kabin jegy, ami 200€-tól kezdődik.

Még szerencsés is voltam, mert azt hittem a fedélzeten kell éjszakázni, meg nappalozni is, hiszen az út több mint 19 óra. Megvetettem az ágyam a bőr padon, majd gondoltam akkor alszom. Igen, de hajnali 3-ig a bárban buli volt. Gondolom, mert így fogyasztanak a vendégek, meg másnap nem unják magukat halálra, mert a másnapossággal vannak elfoglalva.

Kínomban bementem a wc-be és wc papírral betömtem a fülem, és így el tudtam aludni.

km:48     Éjszakázás: a hajón