2012.06.18.hétfő
5:15-kor ébreszt az óra. Este fújt a szél, ezért rosszul aludtam, mert egy csomó nesz volt, amire az ember tudattalanul felébred, ilyen helyen, ilyen helyzetben. Az egyik zajra annyira megijedtem, hogy magamhoz akartam ragadni a kést, meg a gázsprayt, de csak kapartam a sátrat, mert nem találtam. Szóval éles helyzetben nem jöttem volna ki jól. Korom sötétben pakolok, és a hegyről lefelé utat is még sötétben teszem meg. Én látok, de a kamera semmit. Az állomáson az őr kinyitja nekem a nagyobbik kaput, így nem kell cuccolnom, mint este, jegyet nem veszek, mert ott van az InterRail, ha valaki kérné.
Elrontom a megállót, mert eggyel hamarabb szállok ki, és így fogalmam nincs, hol vagyok. 40 perc bolyongás után, találok egy buszmegállót, aminek a hátulján van várostérkép. Kiderül, itt minden buszmegállóban van térkép, csak a hátsó felén. Amúgy a metróból való kiszállás se egyszerű, mert szűk a kijáró, de az itteni őr is kinyitja nekem a nagyobb kaput:) Találok egy kis boltot, és tudok venni kaját. Megnézek pár szép épületet, pár nevezetességet, és a királyi palotát. Aztán irány a vasút állomás. Időben megtalálom a pályaudvart, de nem látom a vonatomat. Na amit most kapok a spanyol vasúttól, azt még leírni is sok. És nem fogok túlozni.
Ja a történet úgy kezdődik, hogy nem találom a vonatom, mert kiderül a pályaudvar két részre van osztva, és az enyém természetesen a másikból megy. A kijelzőn, csak az egyik pályaudvar vonatai vannak kiírva, így időbe telik mire rájövök hogy mi a helyzet. Megtalálom a peronom, ahonnan a vonat megy, de egy lány mondja, kell bicikli helyet foglalni. Ekkor még van 25 percem. A pénztárnál állok, amikor kiderül, számot kell húzni. Húznék én, de csak spanyolul van kiírva. Ezért nyomok többet is. Sorra kerülök, a faszi átküld a Customer Service-be, mert ott adnak biciklijegyet, AMI INGYENES. Ott is sorban állás, közli velem a hölgy, hogy először jegyet kell vegyek, ami INGYENES. Vissza a pénztárhoz, ekkor már nem húzok számot. A srác ekkor közli, hogy a jegy "FREE". Visszaküld a hölgyhöz. Sorban állás. A hölgy kiakad, felpattan, és átrohan a pénztárhoz. Ekkor már csak 5 percem van. A jön hölgy, hozza a jegyem, így már ki tudja állítani a foglalást. Kb 6 perc és a kezembe tarthatnám, de ekkor közli hölgy "a vonat már elment". Én meg: TÉNYLEG? Kiállít egy másik foglalást egy másik vonathoz, így van 2 órám megint várost nézni. De semmit nem bízok a véletlenre, most időben visszamegyek a vonatindulás előtt. A városban látok valami katonai felvonulásos tűzgyújtásos akciót. Megnézek pár szép templomot, amiknek nem tudom a nevét, mert ugye térképem már nincs.
Vissza az állomásra, és várok. Épp előttem indul a spanyol szupergyors vonat, amire úgy kell beszállni, mint egy repülőbe, mármint ugyanaz a ceremónia, szerintem kicsit túl van játszva. A francia TGV sokkal gyorsabb, és semmi ilyen ceremónia. Látom a beléptető hölgy arcát. Semmi mosoly, ahogy látja, hogy az utas jegye érvényes, azonnal mosolyog, aztán az utas beszáll, a hölgy arcára visszaül a fapofa, és kezdődik minden elölről, és ha valakinek nem jó a jegye, vagy nem oda szól, akkor azt elküldi, az infópulthoz, ahol gondolom, jól kiigazítják, mint engem...
Na, kiírják a vonatom, de ott is egy kis malőr, de csak annyi, hogy tök logikátlan, mert a 10-11-es peron infótáblájára van kiírva, és nem értem most akkor melyikről megy. de ez már szinte semmiség. A bicikliszállító egy lyuk, és ráadásul át kell tolnom a fél fülkén. Ezért cuccolhatok le róla. Na ezért a sz*rért kellett ez a ceremónia? Kiveszek szinte mindent, ami kell az útra, és véletlenül becsukom a biciklitároló ajtaját. "BASSZUS, a víz", várhatom a kallert, hogy kinyissa. 20 perc mire jön, de a jó hír hogy ő sem kezeli a jegyem... Így a végén még megéri az InterRail. Tudom, hogy ez nem helyes, de ha el tudtam volna utazni Lisszabon felé, akkor erre nem lenne szükség, én csak mentem a menthetőt.
Az útitársaim oroszok voltak. Amikor ők leszálltak, én pont alszom. Amikor felkelek, azt veszem észre, hogy a székek nem úgy vannak, mint felszálláskor, arra gondolok, most vagy meghülyültem, vagy elraboltak, vagy ez egy kandi kamera. A dolog nem hagy nyugodni. Kis műszaki körbenézés, és rájövök, hogy a székek támláját át lehet hajtani a másik oldalra, így bármerre nézhetsz, és lehet kettes ülésből négyest csinálni.
Amúgy a táj kies, sziklás, sok helyen olajfa kertek, vagy birka farmok.
Időbe beérünk Badajozba. Irány Portugália... ha tudnám, merre van, hiszen eredetileg onnan jönnék, és lenne térképem. Csak az autovia-t találom, ami Portugália felé megy, ezért vissza a városba, és újratervezés. De ott is azt mondják, hogy menjek nyugodtan az autovia-n. Úgy látszik, Spanyolországban lehet autópályán biciklizni. Egy háznál kérek vizet, hogy legalább legyen inni, meg fürdeni valóm, mert akkor már sejtettem, hogy vadkempingezés lesz. Amit nem is bántam, mert nagyon kevés pénzem volt. Napi 15 €, ez szállás és kaja egyben, és volt hogy csak a szállás került ennyibe. Na, azokon a napokon nem ettem. Sok a csúnya arcú ember, így tiplizek. Haladok Portugália felé az autópályán. Senki nem dudál le. Természetesen a leállósáv legszélén. Ahogy átérek Portugáliába ott a biciklivel behajtani tilos tábla. Vissza soha nem fordulok, így megyek tovább. Szerencsére 5-600 méter után van szerviz út és azon haladok tovább. Alvóhelyet keresek, mert a nap már konvergál a horizonthoz. Akkor látom meg, hogy itt már egy időzónával arrább vannak. A MagicCardom szeretném bevetni, de sehol egy élő ember, mindenütt csak gazdaságok, sok kutyával. Lett volna egy erdős terület, de az út meg az erdő között folyt egy kis „patak". Jó dzsuvás. Végül megunom és kb. 20 km után visszafordulok. Így elmondhatom, hogy jártam Portugáliában, de láttam is meg nem is, ettem is meg nem is, láttam élő embert meg nem is, volt is ruhám meg nem is, szóval az okos lány voltam a magyar népmesékből. A határ után látok egy cirkuszt. Na, itt biztos beengednek éjszakára, hisz ők is olyan vándorok, mint én. Betolom a biciklit, előveszem a MagicCard-ot, és várom a választ. A hölgy oda adja az urának a MagicCard-ot, ami egy laminált lap, rajta az aktuális nyelven, hogy mit szeretnék. Tavaly többször is bevált. Majd jön a válasz. Húzzak a f*szba, de ez spanyolul. Köszönöm a megértést, a viszont látásra. Betekerek Badajozba, már kifelé is láttam egy hosszú betonkerítést, ami egy helyen ki volt törve. Aszem itt fogok táborozni. Természetesen körbenézek, és megvizsgálom a jeleket. Nincs kutyaszar, tehát hajnalban nem jönnek kutyások. Nincs szemét, tehát emberek ritkán járnak erre. És graffiti sincs, csak egy kis darabon, tehát világunt, "alsógatya kilóg a nadrágból" fiatalok sem járnak erre.
Azért biztonság kedvéért a "tábort" körül rakom (kb. 15 m átmérőben) száraz gallyakkal, ha mégis arra téved valaki, rálép, és azt meghallom.
Este nagy a szél, amit nem szeretek, mert akkor mindennek hangja van, és az ilyen helyzetben nagyon zavaró. De ami zavaróbb, hogy meleg van, és rengeteg a szúnyog. Szóval két választásom van, vagy megetetem Badajoz összes szúnyogját, vagy összeizzadom a hálózsákom, amit még vagy 35 napig használnék. Egy 3. lehetőséget választok, kicippzározom a hálózsákot, azt alulra fordítom, és így több hőt le tudok adni, anélkül, hogy megennének a szúnyogok.
km:67,47 Éjszakázás: 38.882431,-7.016727
