2012.06.20. szerda
6-kor felkelek, eszek egyet és 7-kor elindulok megnézni az Alhambrát. Odatalálni nem egyszerű, mert a helyiek nem tudják, hol van a városuk legnagyobb nevezetessége, de szerintem egész Spanyolország legszebb épülete, de még akkor se sokat tévedek, ha az egész kontinensre vetítem ki ezt a dolgot. Szóval a helyieknek gőze nincs, mit keresek, a táblák meg nem mutatják. Lentről nem is látszik, nem olyan, mint a citadella Pesten, hogy az egész Duna partról jól látható. Végre megvan a jó út, egy darabig tekerek, aztán tolom, mert elég meredek. Fent sincs semmi kitáblázva, de követem a csordát, azaz a turista tömeget. Megtalálom a bejáratot. Kérdezem a jegyszedőt, hogy hol tudok jegyet venni, és kiderül ott ahol elkezdtem követni a csordát. Lezárom a biciklit, és oda gyalogolok, kb. 7 perc az én rohamtempómban. A jegy 13€, nem drága, legalábbis amit kap érte az ember. Ami nagyon tetszett az egészbe, hogy időre szól a jegy, és csak akkor engedik be az embert. Az én jegyem 11 órára szólt, azaz volt 2 órám a környéket bejárni. Nagyon jól meg van csinálva, mert szép lassan végig vezeti az embert a „ palotán”, illetve a kertjében. Kb olyan, mint az IKEA, csak egy irány van. A kert fantasztikus. Voltam már pár kastély kertjében, de ez tényleg ott van a toppon. Nagyon szép bokrok, szökőkutak, és kisebb épületek. El sem tudom képzelni mi vár még rám. Egy valami nem tetszett, hogy minden csak spanyolul van kiírva, főleg a pénztárnál. 11-re pont bejárom a környéket. A bejárat előtt két őr is rám szól, hogy a táskát vegyem előre a hasamra, de nem csak rám, másra is. Így még jobb, mert a táska fixen tartja a kezem, amikor fényképezek. Így még szebb képek születnek, csak mert vannak egész sötét termek is. A kastélyt nem úgy kell elképzelni, mint Versailles-t, ez nem olyan nagy, a falak nem festettek, hanem faragva vannak. Itt 1 óra alatt végez az ember, pedig tényleg lassan haladtam, és mindent alaposan megnéztem. Nem az a turista vagyok, aki csak a fényképezőgépen keresztül látja világot, szeretem jó alaposan megnézni a dolgokat.
Egy kis helyesbítés, Alhambra nem egy palota, vagy egy kastély, hanem egy régi mór katonai erőd. Ha ezek ilyen erődöt építettek, hogy nézett ki a palotájuk? Neve a spanyolban az arab al-hamra szóból származik, amelynek jelentése „a vörös”; teljes neve ugyanis arabul Kaszr al-Hamra: „A vörös erőd” volt. A város óriási műemléke 1984 óta az UNESCO Világörökség része. Van egy mondás:"aki nem látta az Alhambra-t, az még nem látott semmit". Amikor ezt anno olvastam, kicsit fel voltam háborodva, mert olyan szép semmi nem lehet, de ez tényleg nagyon gyönyörű.
Mivel 1 óra alatt végeztem, és alig múlt dél, gondoltam összepakolok a kempingben, és elindulok "haza". Vettem kaját egy hipermarketben. Spanyolország kaja tekintetében nem drága, ők a szálláson húzzák le a turistát. A boltban a táskát le kellett tennem egy széfbe, de nem fért be, ezért berakták a pénztárba, de szerencsére ezért nem kellett fizetnem.
Van térképem, de még így se találok ki Granadából, próbálok az iránytűm szerint menni. De többször olyan elágazáshoz érek, ami nyugatra, meg keletre megy, nekem meg délre kéne menni. Bolyongok össze vissza. Volt olyan hogy egy biciklist meg akartam szólítani az meg továbbment. Végül egy másik biciklis mondta, hogy kövessem, így eljutok egy városba, ahonnan már tudom az irányt. Még vizet is szerzek egy kútból. Ezt azért írom le, mert nem vagyok hajlandó a vízért fizetni, főleg, hogy 40°C felett van, és napi 6-7 litert iszok. Spanyolországban a víz nagy kincs. Szó szerint, sehol nincs ivóvíz. Nem egy Svájc, ahol egy faluban akár 5 kút is van.
Közeledek, végre egy nagy úthoz, ami levisz egész a tengerhez, de van egy körforgalom, amin pont ez az út nincs kitéve. Kicsit megint kiakadok, de látok két rendőrt. Megmenekültem... gondolom én. Megkérdezem, merre kell menni. A fiatalabb kicsit beszél angolul, és elkezdenek spanyolul egymással vitázni, hogy merre menjek. A végén annyira összevesznek, hogy már nekem kínos. Csak később tudom meg, min veszekedtek. Úgy csinálok, mintha megfogadnám a tanácsukat, de megint megyek inkább a saját fejem után. Van egy elágazás, ott ki van téve az általam keresett útjelző tábla. De az út le van zárva. Már volt ilyen hasonló esetem Franciaországban tavaly, és akkor is a lezárt úton mentem, hisz a bicikli elfér. Elindulok az úton, egy autót se látok. Az út leejt, megyek ezerrel, élvezem a tájat, és a sebességet. Arra gondolok, ha zsákutca, akkor itt éjszakázom, mert itt senki nem jár. Na jön az út vége, nagy az izgalom, vajon miért volt lezárva, vajon át tudok-e menni. Jön egy kanyar, és satu fék... A kanyar után a hegyoldal megcsúszott és az utat szó szerint összegyűrte, olyan volt, mint egy terítő, amit az ember összenyom egy kicsit. Kb 1,5 méterrel emelte meg az aszfaltot, hullámok és repedések vannak benne. Na, ezen veszekedtek a rendőrök, hogy el tudok-e itt menni vagy nem. Szerencsére el tudtam, annyira nem volt vészes. Még leszállnom se kellett, csak lassan gurulni. Egy körforgalomhoz érek, ahol nem sok segítőkész embert találok, ezért az egyik autó elé állok, reméltem csak megáll. Ő elmondja, merre kell menni. Az út még mindig lefelé tart, jó gyorsan megyek, és itt a táj is elég szép. Kis patak folyik mellettem, mindenütt hegyek. Egyik helyen egy hatalmas duzzasztó, itt készítek pár fotót, aztán tovább. Kisebb kertek vannak csak, sehol kemping, pedig van olyan szép a táj, hogy megérje ide egy tábor. Hegyek, tó, patak és sok helyen a táj szép zöld. Beérek egy kanyonszerűbe, nagyon szép, és a kanyonba egy patak csörgedezik. Tökéletes vadkempingező hely, csak épp sehol nem tudok lemenni. Végül csak találok egy "lejárót". Igaz, hogy a gazon keresztül, így csak 40 cm-t kell emelni a biciklin. Keresek egy ideális helyet a sátornak, és elsétálok a patakig, ami onnan kb. 100 méterre folyik. Szép tiszta, bár a köveken kis fekete képződmények vannak, szerintem szúnyoglárvák. Tábort verek, lecuccolok, amit kell berakok a sátorba, és elmegyek fürdeni a patakba. Végre egy vadkemping ahol nem egy liter vízbe kell tisztálkodni. Bár a patak jég hideg, de ez van. A vonatról "szerzett" fejtámlahuzatot használom szivacsnak. Jól esik a fürdés. Visszasétálok a sátorhoz, és ismét készítek egy riasztó rendszert, szintén száraz gallyakból. Aztán alvás. Persze este megint fújt a szél, így zavar a sok zaj...
km:100,97 Éjszakázás: 36.792997,-3.541389
