1

2012.06.23. szombat

6-kor megint magamtól felkelek. Az út eleinte hullámzik, amit utálok, de a táj kezd szebb lenni. Eddig sötétszürke porladó sziklák voltak, semmi zölddel, de itt a sziklák színe sárgás, és a formájuk se unalmas. Montemar-nál úgy döntök nem követem a térképet, választok egy rövidebb utat. Nagyon hülye ötlet volt. Bár a táj szép volt, és szerintem a tenger is itt volt a legtisztább, de kerültem vagy 20 km-t és a meleg kezdett elviselhetetlen lenni. Spanyolországban sok a kóbor kutya, ezért nem árt a gáz spray-t mindig kéznél tartani. A dög meleg után jött egy hegyi menet, még nagyobb meleggel. Eleinte vicces volt, készítettem is pár jó fotót, meg videót, ahogy tolom a biciklit. A tető már nem volt messze, de az erőlétem már rég elhagyott. Nem tudom milyen isteni erő vitt fel. Amikor felértem, arra gondoltam megmenekültem, de annyira kimerültem, hogy lefelé se tudtam száguldani, mert szédültem. Meg kellett állni pár száz méterenként és enni, meg inni. Bár utóbbi nehézkes volt, mert a kulacsaim kezdtek száradni. A vércukrom a béka s*gge alatt volt. Még jó hogy vittem magammal az útra 24 db müzli szeletet, a maga 400 kcal-val. Lefelé menet, láttam egy putrit, gondoltam hátha tudok ott vizet szerezni. És hogy lássák itt mekkora kincs a víz, a srác megkérdezte az apját adhat-e vizet. És kaptam, de csak az egyik kulacsba. Kicsit arrébb láttam egy paradicsom ültetvényt. Pár paradicsom ott hevert a földön, néhányat felszedtem, és kicsit arrébb megettem. Nem volt olyan finom, de az is plusz energia, és folyadék.

Mozzaron-nál elkövettem egy jó döntést, követem a G.maps által jelölt utat. Ez ugyanis egy alagúton vitt keresztül, így spóroltam 1,5 órányi tolást a hegyre, és az alagútban tudtam is pihenni. A vizem, mint mondtam elég fogyóban volt, de a tenger nincs messze, ott meg a zuhanyzókból tudok szerezni vizet. Ott ki volt írva, hogy a víz, no potable. De kit érdekel, én mindent megiszok. Teletöltöm a kulacsot, és jó nagyot kortyoltam a vízből. SÓS. Aztán meg S.O.S. most semmi vizem nincs. Láttam egy wc-t onnan szereztem vizet. Érdekes ott édes víz folyt.

Itt a táj szép volt, a tengerből hatalmas sziklák álltak ki. Aztán megint eltértem az eredeti úttól, mert láttam, hogy az nagyon szerpentines. Csak azt nem gondoltam, hogy mindkét út ugyan arra a magas hegyre megy fel, így az általam választott sokkal meredekebb. Volt olyan rész ahol 50méterenként megálltam és pihentem. De arra gondoltam, hogy ha nem bírom, visszagurulok, a cucc egy részét fennhagyom a hegyen, alszok lent a kempingbe, és holnap félig üres biciklivel megint nekivágok. De valami megint erőt adott és feltoltam. Itt sajnos nem volt sehol víz. Az egyik háznál egy idős bácsi pont kint volt a kertbe. Mutatom neki az üres kulacsot, meg mondom neki hogy aqua. Mutatja, toljam be a biciklit. Add vizet. És gondoltam bevetem megint a MagicCard-t. De a bácsinál nem volt olvasó szemüveg, így mehettem tovább. Jobb is, mert a kutyák elég rühesnek tűntek. Jött 40 km szálláskeresés. Bármi szóba jöhetett. Citrom ültetvény, víztározó, de egyik sem tűnt megfelelőnek. Beértem egy városba, ahol vettem egy kebabot. Sokat kellett rá várni, de fimon volt, és sok nap után megint ettem húst. Ráadásul hozott hozzá valami szószt, ami valószínűleg joghurt alapú volt, amiben sok az energia. Így egy falat Kebabhoz ettem egy csomó szószt, kb. a 3/4 tubust megettem.

Végül megint jött a MagicCard. Az első helyen nem jött ki senki a házból hiába kopogtattam. Jóval arrébb ült két idősebb házaspár a "kertben".

Ők kedvesen elküldtek a fenébe, pedig ekkor már 9 óra volt. A harmadik helyen ült egy idős házaspár, meg szerintem a lányuk. Ők azonnal mutatják, hogy felverhetem a sátrat a narancs ültetvénybe. És vizet is mutatták, hol találok. Volt "nagy öröm é' bodottág".

Sátorverés és mosdás. A hölgy mondja nyugodtan egyek narancsot. Hát igen, a narancs a fáról az igazi. Ettem egy tonna narancsot. Aztán a nő hozza a telefonját, hogy beszéljek a lányával, de annyira spanyolosan beszélt, hogy nem sokat értettem. Megint hozza a nő a telefonját. A lánya írt egy sms-t. A lényeg az volt, hogy pakoljak mindent a sátorba, és a biciklit is zárjam le, mert esténként itt jönnek lopni. Na, ez az igazi Spanyolország, nem az 5 csillagos szálloda.

km:138,32 Éjszakázás: 37.73007,-0.93397