1

2012.06.29. péntek

Reggel korán kelek, pedig alhatnék, mert csak 8:30-kor tudom befizetni a szállást. Pakolok, és wc papírt gyűjtök. 8-kor kinyit a bolt, veszek pár dolgot és eszek. Befizetem a szállást, és 9-kor már úton is vagyok. Pont egyszerre indulok, egy másik biciklis nővel. Kicsit beszélgetünk, ő csak ide megy a környékre. Én meg csak ide Andorrába. Ami kb. 250 km. Ezt 3 napra osztom be, remélem nem számoltam el a hegyek meredekségét, és az erőmet. A tengertől érzékeny búcsút nem veszek, mert nem sok szép emléket hagyott rám. Nagyjából a Balaton is ilyen tiszta. Szerencsére jó irányba indulok el. Az első cél a katalán forma1-es pálya, ami egy kisebb hegy másik oldalán van, de pont útba esik. Szép lassan felmegyek a hegyre, és onnan száguldás lefelé, nagyon élvezem. A hegyekről még egyszer látom a tengert. Azért se vettem érzékeny búcsút, mert a terv, hogy Normandiénál partra szállok, illetve végignézem a D-nap partszakaszait, és onnan Mont St. Michel. A terv jó:)

A forma1-es pályából persze nem sokat látok, bár a 6-s kapun bekukkantok, és csak egy pályarajzot látok. Amúgy épp motorosok edzenek rajta.

Aztán kicsit még ereszkedtem a közeli városba, és onnan szép lassan fel. Kb 500 m-en lehettem, amikor arra gondoltam ez nem is vészes. Van víz, és nem is olyan meredek. Az út széles, van mit nézni, és nincs forróság. Egyszer csak elindul lefelé az út. Gondoltam: "Ne már!! Ezért jöttem fel?"

Visszaereszkedés kb. 200 m-re. Itt a hegyek miatt megállt a levegő, és iszonyat milyen nagy a forróság. Lefelé száguldozás közben is éreztem milyen forró a levegő. Látok egy felüljárót. Alatta megállok, egy kicsit pihenek. A hőmérőmre nézek, és 43,9°C. Lassan tojást lehet főzni... ha lenne tojásom. De ez csak szép ábránd, hisz még mindig csak 15€ jut naponta kajára, és szállásra. Beérek egy putri faluba, valami elhagyott bányaváros lehetett. Ezt onnan gondolom, mert bányász csillék lógtak a magasban, illetve a faluban egy embert se láttam, a házak nagyon lepukkantak, és mindent benőtt a gaz.

A következő falu se szebb. Gondoltam itt nem kéne vadkempingezni. Az út szélén látok egy kis víkendházat, nem nevezném annak inkább egy odúnak. De az udvarán elbújhatok éjszakára. Kicsit körülnézek, és ekkor látom, a távolból közelít felém 3 ember meg egy kutya. Mivel csak egy út volt erre, biztos meg fognak látni. Mehetek tovább. Rengetek vadkempingező helyet látok, de mindig van valami hibája. Nem eléggé védett, sok a járókelő, vagy épp jön valaki, amikor el akarok bújni. Egy kis házból épp jönnek ki, és szállnak be az autóba, megkérdezem, merre van kemping, és mondják, hogy tovább egyenesen 5 km. Kb 3 km után megkérdezek két idős hölgyet, ők meg azt mondják a hegy másik oldalán. Na, oda biztos nem megyek. Látok egy lezárt utat, ahol biztos nem jár senki. Gondoltam megyek még 2-3 km-t és ha nincs kemping ide visszajövök. Ráadásul alig élek, mert egész nap csak kroaszont ettem, meg fehérjelötyit.

Egyszer csak a csodás háromszög alakú jelzés... KEMPING. Feltolom a biciklit, bemegyek a recepcióra, bent jó a hangulat. Kiderült rajtam nevetnek, illetve a kamerán, ami a sapkára van felrögzítve. A hölgy kedves, és nem számolja fel a sátorhelyet, így csak 6,7 €.

Itt már olyan közel voltam Andorrához, hogy láttam a nagyobb hegyeket, olyanok voltak, mint a felhő, csak nem mozogtak. Innen a szokásos esti program, csak most nem mosok, mert nem izzadtam büdösre a ruhám. A szomszéd kemper lakatlan, de az áramforrása működik. Felrakom tölteni az aksikat, így nem kell a mosdóban bénázni. Naplót írnék, de a tollam kifogy. Én hülye a radírozható tollammal írtam eddig, pedig még lehet, hogy jó lett volna a francia vasúton. Kérek a szomszédtól tollat, utána nagy zuhany, és alvás. Aszem ez volt a legjobb nap mióta elindultam.

km:111,40 Éjszakázás: 42.013256,1.879229