27. nap: Beérik a gyümölcs   

2012.07.08. vasárnap

 

Reggel reménykedve ébredek, biztos süt a nap. 5 napja csak nem eshet, és a meteorológia szerint is 2 napig jó időnek kell lenni. Kinyitom a sátrat, és be van borulva. Az a gondolatom támadt, hogy kimosok, aztán max berakom a szárítógépbe, ha nem szárad meg délutánig, mert akkora időzítettem az elindulást Versailles-ba. Eszek, és elindulok a várost, azon belül is a katedrálist megnézni. És láss csodát, kiderül, látom a kék eget. Alig hagyom el a kempinget, megint beborul, és nagyon hideg lesz. Kicsit nehezen, de megtalálom a katedrálist. A város nagyon hangulatos, bár a templom egy kicsit snassz, de mit várjunk egy ilyen régi épülettől.

A francia gótikus építészet egyik kiemelkedő alkotása, mely szinte teljes egészében eredeti állapotában őrződött meg. Miután az első chartres-i katedrális 1020-ban leégett, helyére egy román stílusú bazilikát emeltek. Bár ez az épület túlélte az 1134-ben keletkezett tűzvészt, mely a város nagy részét elpusztította, 1194. június 10–11-én éjszaka egy villámcsapás következtében kigyulladt, és csak a nyugati tornyok, a köztük lévő homlokzat, valamint az altemplom maradt meg. 1194-től kezdve beszélhetünk a gótikus chartres-i katedrálisról. A katedrális két, egymástól eltérő toronnyal rendelkezik. Az egyik, amely 105 méter magas, az 1140-es évekből származik, míg a másik, 113 méteres torony egy kora 16. századi csúccsal kiegészített korábbi építmény.

Nincs belépő, bár azt nem tudom, hogy tényleg nincs, vagy, csak mert épp vasárnap volt, és a mise miatt ingyenes. Mondok egy imát, hátha jobb idő lesz. Belülről kicsit szebb, de nem ez életem legszebb temploma. Kívül is körbe járom, készítek jó sok képet, aztán meghallom a természet hívószavát. Támad egy jó ötletem. Láttam egy mekit a város szélén, ott van tiszta wc, meg papír is. Ellentétben a nem olcsó, de annál igénytelenebb kempinggel szembe, és még ott enni is tudok. A nagy rész így történik, csak épp akkora a sor, hogy inkább átmegyek Kovács Feri Cimborám kajáldájába. Persze a papírszerzést még megejtem itt. „Ferinél” veszek 3 nagy hamburgert, itthon ez a fél fogamra se lenne elég. Viszont az összeszűkült gyomromba a második is nehezen csúszik le. A városban látok egy hentes boltot, van grill csirke is, de az eladónő se az angolt, se az activitit nem űzi magas szinten, így itt nem eszek…

A kempingben természetesen mindenem csurom víz, 1,5€-ért megszárítóm őket a gépben. Még száradnak a ruhák, addig összepakolok, hogy minél hamarabb indulhassak. 14 óra után el is hagyom a kempinget. Ilyen későn még soha nem indultam el. Versailles kb. 75-80 km. Kicsit nehezen, de megtalálom a helyes irányt. Ez egy 4 sávos főút sok autóval, de ez jó, mert az autók húzzák a szelet, így jobban lehet haladni. Mindenütt fekete felhő, ha elkap, jaj nekem. Aszem ez adott erőt, és az első órában 33 km-t tettem meg. Utána kicsit lassultam, mert a másodikban csak 28 km-t. Volt ahol 44-gyel mentem. A végén kicsit belassultam, mert megint jött egy autóút, ahol nagyon a szélén tekertem, 3-4 km után viszont a leállósáv elfogyott. Bár nem volt már autóút, de ugyan annyi autó ment el mellettem pár centire. Szerintem ez sokkal veszélyesebb, mint egy autópálya leállósávjában biciklizni. Itt vettem észre, hogy az első kerekem üt. Este megnéztem, de nem tudtam érdemleges javulást elérni, fogalmam nincs mi lehetett a baja, talán szálszakadt lett a gumi.

17 óra előtt megpillantom a versailles-i kastély kertjét. Nagy az izgalom. Már jártam itt pár éve, de akkor nem biciklivel, és ráadásul ez nem is volt az eredeti tervben. A nagy izgalom mellett persze először kempinget kellett keresni. A városban egy taxis útba igazít. Nagyon nehezen, de megtalálom a kempinget, de a recepción elküldenek, mert fullon vannak. Mutat a srác egy másikat. A pláne, hogy ott mentem el mellette, a kastélytól párszáz méterre. Gondolom, ha ez tele van, akkor az is biztos, mivel ezerszer jobb helyen fekszik. Ha nincs is tömve, akkor meg biztos drága. DE NEM, 7,5€. És egy helyi néptánc együttes adott egy estet, szóval még a szórakozás is adva volt. Sátorállítás közben a hangulatom az egekbe szökik, és táncolok egy kicsit a helyi zenekar muzsikájára. Kicsit kiszellőztetek, és mivel addigra szép idő lett, gondoltam megnézem a kastély kertjét.

A parktól a kemping max 300 méterre van. Az oldalsó bejáraton látom, az emberek ki-bemászkálnak, és őr sincs. Persze, mert a kastély területe 3 részből áll. Van maga a kastély, ami 20€ felett van, plusz a kert fizetős része, ami 8,5€ és van egy ingyenes része, ahol az a bizonyos oldalsó bejárat található. A fizetős rész felé sétálok, és arra gondolok 8€-nál többet nem adok érte. Persze, hogy 50 centtel több. Már fordulnék el, amikor a pénztáros hölgy mondja, hogy még 50 perc és ingyenesen be lehet menni. A hangulatomat már csak az növelte, hogy végre eloszlottak a felhők. 18:45-kor már bent is voltam a kertben. Nagyon-nagyon boldog voltam, olyan dolgokat is megnéztem, amit anno nem. És ekkor születik a csodás gondolat: maradok még egy napot, holnap megnézem Párizst, este meg megint egy séta a kastély körül. Annyira boldog vagyok, hogy borsózik a kezem, és mosolygok, mint a birsalma.

Este a kempingben fürdés, kaja, és aksi töltés.

Chartres-ben találtam egy pénzváltót, a fontot egy az egyben váltották euróra. Még jó hogy ezt Carcassonne-ban elintéztem.

km:85,03     Éjszakázás: 48.800641,2.106037