Túráimon többször előfordult velem, hogy odaadtam a fényképezőgépem egy idegen embernek, azzal a céllal, hogy készítsen rólam fotót. A képek nagy része nem igazán szokott sikerülni, és ez annak köszönhető, hogy az emberek nem tudják a fényképezés apró trükkjeit. Ezt az oldalt annak szánom, hogy ezeket bemutassam.

 

1. Kompozíció: a kompozíció talán a legfontosabb a kép elkészítésénél. Ez azt jelenti, hogy figyeljünk oda mi látható a képen. Szűrjük ki a nem odaillő részeket, helyette a fontos motívumok kerüljenek a képre. Például fontos rész a fényképezendő személy alakja és a háttér. Nem fontos a talaj, de a túl nagy ég sem.  Ha egy alakot fényképezünk egy épület előtt, jobb ha eltávolodunk az illetőtől, és ha 90 °-kal elforgatjuk a fényképezőgépet, több minden fog látszani a háttérben lévő épületből, természetesen ha az inkább függőleges terjedelmű pl: templom. Ha leguggolunk, akkor még többet tudunk mutatni a háttérből és az illetőből is. Figyeljünk oda, hogy a horizont vízszintes legyen. A mai gépeken be lehet kapcsolni egy hálót a kijelzőn, ahhoz igazíthatjuk a horizontot.

Azért is a kompozíció a legfontosabb az itt felsoroltak között, mert a mai gépek bár egyre modernebbek, de még nem gondolat olvasóak, így ez nem automatizált a gépeken, és egy darabig nem is lesz. Ilyen egy rossz kompozíció.

 

2. Fókuszálás: A fókusznál határozzuk meg mi lesz a képen éles. Ha egy embert fényképezünk, akkor természetesen neki kell jól látszania. Vannak arcfelismerő programok, amik egész jók, de mi van ha az adott beállításnál nem tudjuk használni, vagy jelen esetben ez a funkció elromlott a gépen (mint nálam). Illetve megfigyeltem olcsóbb gépeknél, hogy a program maga dönti el, hogy mi legyen az éles, és nem feltétlenül találja el, hogy mi mit szeretnénk annak látni. Ekkor jön a következő  (3.)trükk.

 

3. Elsütés: az elsütésnek azt nevezzük, amikor a gép elkészíti a képet. Azt minden ember tudja, hogy ehhez meg kell nyomni a gombot. Azt már kevesebben tudják, hogy a gombnak két állása van. Az első pozícióban a fényképezőgép fényt mér, ehhez beállítja a zársebességet, blende nyílását, a fehéregyensúlyt, az ISO érzékenységet és a fókuszt. Ha gombot tovább nyomjuk a gép elkészíti a fotót. Ha túl gyorsan kattintunk akkor a gépnek nincs ideje mindent bemérni és homályos kép fog készülni. Próbáljuk ki, hogy a kép közepén lévő keresztet a fényképezendő személyre állítjuk, a gombot csak az első állásig nyomjuk, majd elmozdítjuk a fényképezőgépet más (távolabbi) tárgyra, úgy  hogy a gombot közben nyomva tartjuk, és ez után készítjük csak el a képet. Az eredmény az, hogy a kívánt élesség még mindig az illetőn van, és nem a háttér valamelyik távoli pontján.

 

4. Nappal szembe: ha nappal szembe fényképezünk mindig használjunk vakut, természetesen csak akkor, ha tárgy nincs túl messze. Azaz maximum 2 méter, zárt helyen ez akár 4 méter is lehet. Soha nem felejtem el, amikor 1999-ben a napfogyatkozást bámultuk, és a mellettem lévő férfi a következő kérdést tette fel a párjának. "Kicsim, használjak vakut amikor a napfogyatkozást fotózom?"  A válaszom: NEM.

 

5. Helyes tartás: a mai szuperbrutálnagy kijelzős gépeknél szeretjük a kijelzőt nézni. Ekkor a karunk szinte teljesen nyújtva van, ezzel azt érjük el, hogy a gép bemozdul, azaz homályos lesz a kép. Ha a kukkolót használjuk, rákényszerülünk, hogy a kezünket behajlítsuk, és így stabilabban tartjuk a gépet. Egy átlag ember két századmásodperc alatt már kellően megmozdítja a kezét, így a kép homályos lehet. Kellő gyakorlással, és jó testtartással ezt az időt akár egy másodperc fölé is növelhetjük. Sikerült már sötét múzeumban teljesen éles és szép képet készítenem állvány nélkül.

 

6. Záridő: ezen idő alatt nyitja ki a gép a blendét, éri fény az érzékelőt, majd csukódik a rekesz. Ez alatt készül el a kép. Sötétben kevesebb fény jut a gépbe, ezért hosszabb záridőt használunk, vagy használ az automatika. Minél rövidebb a záridő, annál élesebb lehet a kép, természetesen ha megfelelő fénymennyiség érte az érzékelőt, mert ha nem, akkor sötét lesz a kép.

 

7. Blende nyílás: a blende, vagy rekesz engedi be a fényt az érzékelőre. A blende állítja a zársebességet (6.pont), de a blende mérete is állítható. Ha nagy akkor több fény jut a gépbe, ha kicsi kevesebb. És ezzel több mindent befolyásolhatunk. Egyrészt, ha több fényt engedünk be, kisebb zársebesség elég. Viszont ha növeljük a blende nyílását, csökken a mélység élesség, azaz a fókuszon kívül eső tárgyak életlenek lesznek. Persze egy művészi képnél ez előny lehet.

 

Végszó: ha felkeltettem az érdeklődést egy jó fénykép elkészítéséhez, akkor javaslom, hogy vegyünk egy fotós könyvet, és olvassunk utána ezeknek a dolgoknak, mert amit itt leírtam az csak gyorstalpaló.