Egy jó túraútvonal megtervezése több hónapot is igénybe vehet. Hogy mi az ami ilyen sok idő?  Hát sorolnám. A tervezést egy valós útiterv kialakítása alapján próbálom bemutatni (az én szemszögömből).

 

1.: Döntsük el hova akarok menni, azaz melyik országba. Legyen például Norvégia. Mivel Berlinig már bejártam a környéket, odáig érdemes vonattal, kocsival, vagy busszal menni. Ezek megszervezése egy másik lépés. Hazafelé, jobb ha teljesen másik utat választunk mert, így sokkal érdekesebb, és többet látunk, jelen esetben most a Balti országok, és a végállomás legyen Varsó.

Az 1. verzió alapján a teljes táv 4100 km. Optimális esetben napi 100 km-t tudunk megtenni, így több mint 41 nap a tekerés, és ehhez még hozzá kell adni az oda és a visszaút idejét is. Ez már teljesen kimeríti az éves szabadságomat. Így a kevésbé érdekes részeken vonatozni kell.

 

2.: Meghatározni, hogy mit akarunk megnézni, és melyik részeket vonatozhatjuk át. Mindenkit más érdekel, engem leginkább a várak, kastélyok, templomok, hajók érdekelnek, de érdemes megnézni az adott ország világörökség részeként emlegetett tájakat épületeket is. A legegyszerűbb ezeket egy könyvből, vagy az internetről kigyűjteni. Ha egy látnivaló túl nagy kerülővel érhető el, akkor azt vagy vonattal érdemes megközelíteni, vagy fájó szívvel kivenni a látnivalók közül.

Az összegyűjtésnek egyszerű módja, hogy a G.maps-ben bekapcsoljuk a képek funkciót, a téma résznél beírjuk amit látni szeretnénk (pl: vár, kastély...) érdemes ezeket angolul, illetve az adott ország nyelvén is beírni. És így megnézhetjük hol vannak azok a dolgok amikért érdemes tekerni. Ezzel a módszerrel sokkal több látnivalót gyűjthetünk össze, mint egy turistakönyvvel.  Időközben ez az oldal megváltozott, sajnos rossz irányba, de vissza lehet állítani a régi verziót, ahol ez a funkció jobban működik. Időközben már vissza sem lehet állítani, így a G.maps egy nagy rakás f*s!!! Ezek után ha meg akarjuk nézni mit akarunk megnézni elég sokat kell olvasni, esetleg ajánlanám ezt az oldalt: http://en.wikigogo.org/en/157887/  Használata elég logikus, és könnyű

 

Így kialakul egy 2. verzió, amely nagymértékben eltérhet az eredeti verziótól. Ekkor már muszáj kijelölnünk azokat a részeket amiket vonattal érdemes megtenni, hisz a megtett út Berlintől Varsóig így már 6000km.

 

3.: Meghatározni a vonatos részeket, illetve megnézni hol vannak a vasútállomások.

Magyarországnál sokkal nagyobb országokban előfordul, hogy nincs mindenütt vasúthálózat, ez jelen esetben Norvégiára nagyon is igaz. A vonat indulásokat a helyi vasúttársaságok oldalán tervezzük meg, de ne lepődjünk meg ha nem járunk nagy sikerrel. A leghajtépősebb oldal a francia (SNCF)vagy a török (TCDD), és a legjobb a német (DB). Bár 2016-ban ezen is változtattak, és ez is elég bugyuta lett. Kérdem. Ami jó miért kell elb*szni??Érdemes még megnézni a komptársaságok és a helyi felvonók oldalait is. Így lassan kialakul a végleges térképünk. 3.verzió

 

4.: A túra felosztását nagyban befolyásolja az erőlétünk, az időjárás (leginkább a szél) és a domborzati viszonyok. Egy kisebb dombra lehet hogy mindenki könnyedén felteker, de egy nehéz megrakott biciklivel, egy 10%-nál meredekebb szakaszon, bizony rendesen belassulunk. Természetesen a leejtőn gyorsan haladunk, de rossz minőségű úton, nem tudunk annyit nyerni, mint amennyit vesztettünk felfelé.

Én a hegyek meredekségét a G.Earth-szel nézem meg, beírom a kiindulási pontot, és a végpontot, majd lekérdezem a Domborzati viszonyt. Így már tudom a max meredekséget, azt is hogy az milyen hosszú szakasz. Ez a website sajnos útvonal tervezés terén elég bugyuta, de a testvére a G.maps meglehetősen profi. Én ott szoktam az adott útszakaszt megterveztetni, és lementem kml formátumba, amit a G.Earth is kezel, így már a pontos útvonal meredekségét kapjuk meg. Ez a mondat 2014 októberéig működött is, de köszönet a Google szuperintelligens fejlesztőinek, a kml formátumba való kimentés megszűnt, így kész gyötrelem a domborzati viszonyok meghatározása. Mivel a Earth útvonal tervezője bugyuta, ezért a napi szakaszokat feldarabolom, és azon kérdezem le a domborzati információkat. A hegyi szakaszoknál a térképre felírom 5-10 kilométerenként a tengerszint feletti magasságot, így a túrán (hetekkel később is) tudom mi vár rám aznap.

Ha túl nagy a meredekség a program szerint, előfordulhat, hogy ott alagút van, vagy egyéb hiba, ne ijedjünk meg 40%-os emelkedő sehol nincs.

 

5.: Minden túrám után amikor visszagondoltam melyek voltak a szebb napok, szinte mindegyiknél tudtam aznap hol alszok. Ha az ember kint bolyong a nagyvilágban, és este 8-kor még nem tudja hol alszik, akkor az rányomja a bélyegét arra a napra. Ezért fontos, minél több kempinget, vagy más szálláshelyet begyűjteni és azokat rárakni a térképünkre kis piros pöttyökkel.  2016-ban a balkánra készülök, a migráns válság kellős közepén, így a napi szakaszokat nagyban befolyásolja az éjszakai szállások holléte. A következő pontot kijelölöm 100km-re (hisz nekem ez a napi normám), és ott keresek kempinget. 99%-ban ott biztos nem szokott lenni, így a napi távok eléggé szórnak. megesett már a 165km egy nap pont azért, mert nem volt sehol kemping. Az nagyon fontos, hogy a napi szakaszok megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy a navigációs rendszerek optimalizálják az utat, de a valóság az, hogy néha eltévedünk, vagy több dolgot nézünk meg mint amit terveztünk. Így a navigációs rendszerek adatát megszorzom a bűvös 1,1-es szorzóval ez jól közelíti a valóságot. Nagyon jó példa, hogy 2015-ben eltekertem Bled környékéről Trieszt környékére, úgy hogy közben érintettem Ljubljanát. A tervező szerint ez 150 km. A valóságban pedig 165 km-t tekertem.

 

6.: Mint már írtam az időjárás, azon belül is a szélirány, nagyban befolyásolja a túránkat. Ha megnézzük az elmúlt évek uralkodó szélirányát akkor eldönthetjük milyen irányba szeretnénk haladni.

Fontos még megnézni milyen csapadékos a környék, és akkor tartalék napot berakni, mert esőben bizony nem olyan kellemes tekerni, és akkor a napi száz elég gyötrelmes.

 

7.: Ha városnézős napot tartunk, érdemes bejelölni a térképen mi hol van, az abc betűivel megjelölöm a látnivalókat, és a térkép szélén vagy hátulján kiírom a nevét, de érdemes oda írni egy rövid leírást is, mert 2-3 hét biciklizés után az ember nem emlékszik szinte semmire. A túrán viszek magammal egy laptopot, erre számtalan térképet tudok feltölteni, és nem csak térképet, de különböző útikalauzt is.

 

8.: Ez a pont már nem a térképtervezésről szól. Érdemes még megnézni az adott ország fizetőeszközét, kell-e útlevél és hogy elfogadják-e az Európai Biztosítási kártyát, kigyűjteni az adott ország ünnepnapjait, és egy kis nyelvi felkészülés sem árt, mert az angol nem mindenütt ismert.