A telefon fogalma mára már sokkal több, mint akár 10 év volt. Az okos telefonok elterjedésével a hagyományos színes kijelzősek hátraszorultak, és a még ennél is hagyományosabb kijelzős telefonok, pedig teljesen eltűntek a polcokról. Pedig a túrán az energiával csínján kell bánni, és az energiatakarékosság nem jellemző az okos telefonokra. Ráadásul olyan funkciók vannak benne amikre nincs szükségünk. Olyan ez, mint ágyúval galambra vadászni.

A telefonomat kikapcsolva tartom a táskámba, és csak estére kapcsolom be pár sms, illetve néhány perc beszélgetés ereéig. A világítást kikapcsolom ezzel is növelem a készenléti időt.

Ezzel a használattal a telefon akkumulátora 20-30 napot is kibír.

Bár a 2012-es túrámra beszereztem egy aksi töltő aksit, amivel a kamerát töltöm, de egy kis adapter segítségével a telefonhoz is csatlakoztathatom.

 

Mp3 lejátszó: ez az eszköz a hangulatunkat növeli, és egy kicsit az otthoni érzést adja vissza. Természetesen a mai telefonokban van mp3 lejátszási funkció, de a telefon bekapcsolásával hamar hazavágjuk az aksit.

Ezért vallom azt, hogy ne egy "mindentudó" eszközünk legyen, hanem sok apró egyfunkciós, mert így ha az egyik bekrepál, még a többi működik.

 

 

A zenehallgatáshoz csak annyit fűznék hozzá, hogy biciklizés közben csak az egyik fülünkbe dugjuk be, így a hallás csodás élményét nem vesszük el, és biztonságosabban tudunk tekerni. Ehhez a témához ajánlom a következő fotót.

Többször előfordult velem, hogy a bicikliúton szambázó delikvensnek próbáltam jelezni, hogy "vigyázz jövök", egy erőteljes csengőhanggal, de emberünk nem hallotta a fülében lévő füles miatt. Amikor elmentem mellette az ijedtségtől csak utánam kiáltott, hogy "NEM TUDSZ CSENGETNI, TE BAROM"... De a közlekedés kultúránkat inkább ezen a linken ecsetelném bővebben.