Útlevél: Aki még a vasfüggöny mögött született, annak nem kell magyaráznom, miért kell az  útlevelet magunkkal vinni. Fontos, hogy érvényes legyen. Én mindig a hátitáskám legeldugottabb részében őrzöm, mert onnan nehezen veszik ki más.

 

Biztosítás: Érdemes biztosítást kötni a túra teljes hosszára, bár bevallom őszintén, hogy a 2011-es és a 2012-es túrámra nem kötöttem, mivel volt Európai Egészségbiztosítási Kártyám. Ami nem egyenlő egy hagyományos biztosítással, de több mint a semmi. A részleteit nem írom le, ha valakit érdekel, ezen a linken utána olvashat.

 

Pénz: Nem boldogít, de jó ha van. Én mindig viszek magammal pont annyi pénzt, mint amennyi kelleni fog. Természetesen ez alapos előtervezést igényel.

Jobb a pénzt több helyen tároljuk, és azt is vízhatlan csomagolásban. Én a kiürült gyógyszeres tubust ajánlom, mert az kevésbé feltűnő, mint egy pénztárca.

Napi 10€-t számok kempingre, és kb ugyan ennyit kajára, de ez is emberfüggő, csak ezt a mennyiséget tartom kézközelben a többit a táska mélyén.

 

Bankkártya: Végszükséglet, a 2012-es túrámon bizony használnom kellett. Jó ha van.

 

Személyigazolvány: Hasonló szerepe van, mint az útlevélnek, csak ez nem ázik el.

 

Térkép: Röviden erről, csak annyit, hogy részletes térképet készítek minden napról, fontos dolgokat bejelölök rajta, és aktualitását vesztve, megszabadulok tőle az első kukánál. Részletesebben erről ezen a linken írok.

 

Leírások: Az első túrám kivételével mindig készítettem részletes útitervet, leírást arról merre fogok menni, mit fogok megnézni, hol vannak kempingek, mi mennyibe kerül, az adott napon mennyit kell tekerjek, Hol vannak meredekebb emelkedők. De érdemes összeszedni a vasútállomásokat, és némely helyi szokást...

 

Notesz: 2011 óta viszek magammal noteszt, amibe összeírhatom az aznapi kalandokat. Nagyon hasznos, mert egy hét után az ember már nem emlékszik mikor mit csinált, ráadásul idővel a napok is összefolynak, és jó ha tudjuk mennyi van még hátra a túrából. Ha hosszabb túrára megyünk, érdemesebb több kisebb noteszt magunkkal vinni, és mindig az aktuálisat magunknál tartani, hogy egy jó sztorinál mindig kéznél legyen.

 

Toll: Fontos kommunikációs segédeszköz, de bárminek a lejegyzeteléséhez alkalmas. Előfordulhat, hogy egy helyi ember ad útba igazítást, és akkor jobb ha lerajzolja mire is gondolt. És ha már viszünk naplót, akkor azt valamivel meg is kell írni. Én mindig kéznél tartom, erre a legalkalmasabb a szerszámos táska, ami a nyereg alatt lóg.